Oldal kiválasztása
Jerikói rózsa

Jerikói rózsa, melyet feltámadási növénynek is neveznek, nem rokona a hasonló névvel illetett másik (Selaginella lepidophylla) növénynek. Az igazi jerikói rózsa (Anastatica hierochuntica) Nyugat-Ázsiában őshonos, és a mustárfélék (Brassicaceae) Anastatica nemének egyetlen faja.  Ez a kis növény a száraz évszakban befelé tekeri ágait, összegömbölyödik egy labdát képezve, és csak víz hatására nyílik meg.  Ebben az állapotában akár évekig is képes túlélni, bár sok esetben az erős szél, megszakíthatja gyökereit és labdaként görgetheti tovább. Azonban ha nedvesség éri, akkor akár egy 30 cm kiterjedésű növénnyé nyílhat ki, magjait elszórja és a talajból újra kinőve tovább szaporodik, apró, fehér virágokat hoz.

Érdekességként, különlegességként is árulják őket. (https://jericho-rose.org/ )

(https://www.youtube.com/watch?v=XsgHYfulv2g)

Így néz ki bezáródott állapotában.

Itt pedig egy bezáródott, és egy frissen kinyílt növény.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Majomkenyérfa vagy Baobab

Upside down fának, azaz feje tetején állónak is nevezik a világ egyik legnagyobb, szokatlan kinézetű fáját. Életfa szimbólumként tartják számon, mert szinte a fa minden része felhasználható. Akár több ezer évig is képesek élni. A Száhel-övezetben őshonosak, de a forró égövi illetve a szubtrópusi Afrikában az egyik legjelentősebb haszonnövényként tartják számon őket.Számos hiedelem kötődik hozzá: az afrikai szavannákon élők úgy hiszik, ha valaki letép egyet a majomkenyérfa virágai közül, azt oroszlán eszi meg, ha pedig olyan vizet iszik, amiben a fa magjait áztatták, megmenekül a krokodilok támadása elől. Aki a kivágására készül, nagy szerencsétlenség fogja érni. A helyiek egyes fákról úgy hiszik, hogy kísértetetek járnak a körülöttük, mert az üregeibe embereket temettek.
Ezek az ősi fák a törzsükben és ágaikban tárolják a csapadékot: az esős évszak során akár több száz liter (inkább több ezer!) vizet is fel tudnak szívni és tárolják a száraz hónapokra. Aszály idején az elefántok gyakran az agyarukkal kivájják a kérget, hogy hozzájussanak a benne lévő nedvességhez, ezért a kérge gyakran érdes. 

A cikk forrása: https://ng.24.hu/kultura/2012/02/06/a_majomkenyerfa_legendaja/

Amerikában a kaktuszok még a sivatagok kietlen világában is láthatóan jól érzik magukat. Vastag, harmonikaszerűen táguló pozsgás szárukban sok vizet raktároznak. A tövisekké módosult levelek a barázdák élén ülnek, és megtörik a szelet. Kevés gázcserenyílásuk van, azok is a barázdák mélyén ülnek. A fotoszintézist a szár végzi. Gyökereik szerteágaznak a talaj felszínén, így gyorsan felveszik a lehulló csapadékot, mielőtt az elszivárogna az alsóbb rétegekbe. Az amerikai óriáskaktuszok 15 m magasra is megnőnek, szárukban 6 tonna vizet raktározhatnak.

 

Forrás: https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_7/lecke_03_031

 

 

 


 

 

Share this Tweet this Share this Share this Pin this
+
Családbarát hely ZooLive gomb