Oldal kiválasztása

Március 3-a a Vadvilág napja, ekkor ünnepeljük és hívjuk fel a figyelmet a Föld vadon élő állat-és növényvilágának sokszínűségére, azok szerepére, fontosságára az ökoszisztémák egészséges működése és az emberi társadalom fennmaradása szempontjából. Március 3-át az ENSZ közgyűlése 2013-ban, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES/ Washingtoni Egyezmény) aláírásának (1973.03.03.) 40. évfordulója alkalmából nyilvánította világnappá. Jelenleg 184 tagja van az Egyezménynek, melyhez Magyarország 1985-ben csatlakozott.

A CITES célja, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok, illetve azok származékaival való kereskedelmet, ugyanis óriási méreteket öltött az élő állatok és növények, illetve a belőlük készült használati cikkek, ajándéktárgyak, gyógyszerek nemzetközi kereskedelme. A sok esetben kiterjedt nemzetközi, szervezett bűnözői csoportok által irányított feketekereskedelem az egyik legjövedelmezőbb bűncselekmény (a fegyver-és drogkereskedelem után a harmadik helyet foglalja el a képzeletbeli dobogón), melynek világpiaci forgalma elérheti a 19 milliárd amerikai dollárt. A mai napig nagy számban fognak be állatfajokat azért, hogy kedvtelésből tartsák őket, míg egyes állatfajokat; pl. tigris, elefánt, gorilla; csontjaik vagy más testrészük (agyar, tülök) miatt vadásznak, melyeknek gyógyító erőt tulajdonítanak. Ez a fajta illegális kereskedelem évente kb. 350 millió állatot és növényt érint.

A CITES több mint 38 ezer faj (5950 állat és 32 800 növény) kereskedelmét szabályozza, illetve tiltja. Az Egyezmény három kategóriába, úgynevezett Függelékekbe sorolja a védendő fajokat. Az egyes Függelékekben szereplő fajokkal való kereskedelemre különböző erősségű korlátozások vonatkoznak.

Az I. függelékben olyan állat- és növényfajok szerepelnek, melyek a kipusztulás szélén állnak, a velük való nemzetközi kereskedelem szigorúan tilos, ilyenek például hazai vonatkozásban a parlagi sas (Aquila heliaca), a réti sas is (Haliaeetus albicilla) vagy a rákosi vipera (Vipera ursinii).

A II. függelékbe olyan fajok kerültek, melyeket veszélyeztet a nagymértékű kereskedelem, de állományaik még nincsenek kritikus helyzetben. Ezeknek a fajoknak az egyedeivel korlátozott mértékben és szigorú szabályok szerinti úgynevezett CITES engedélyek birtokában lehetséges a nemzetközi kereskedelem. A Magyarországon honos fajok közül ide tartoznak például a mostanában nyíló hóvirág fajok (Galanthus spp.) vagy a lassan visszatérő fekete gólya (Ciconia nigra) is.

Az Egyezmény III. Függeléke azokat a fajokat sorolja fel, melyeknek egy adott országban élő állománya veszélyeztetett, de a helyi természetvédelem nem elég erős ahhoz, hogy a kereskedelem káros hatásaitól megvédje. Ezért ehhez nemzetközi segítséget igényel. Ide tartozik például az arany sakál (Canis aureus), mely hazánkban vadászható, dúvadnak minősül, de India vonatkozásában szerepel a III. függelékben.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listája több mint 8400, a kihalás szélén álló állat- és növényfajt, valamint további 30 ezer veszélyeztetett, sérülékeny fajt tart nyilván. A fajok, élőhelyeik és ebből következően ökoszisztémák elvesztése a földi élet egészét veszélyezteti, hiszen mi, emberek is e rendszer részei vagyunk, saját egészségünk, megélhetésünk, életünk függ a természeti rendszerek megfelelő és zavartalan működésétől. Vigyázzunk rá, beszéljünk róla és tanítsunk!

Megtekintésre ajánlott:

https://youtu.be/A_HZwK0abIg

https://cites.org/sites/default/files/I/Brochure_UNEP_CITES_eng.pdf

Források:

https://cites.org/eng/news/pr/index.php

https://www.worldanimalprotection.org/

https://wildlifeday.org/

https://www.unodc.org/toc/en/crimes/organized-crime.html

https://www.iucnredlist.org/about/background-history

Share this Tweet this Share this Share this Pin this
Családbarát hely ZooLive gomb